Lengyel György: A magyar gazdasági elit társadalmi összetétele a husza

Lengyel György: A magyar gazdasági elit társadalmi összetétele a huszadik század végén * 2007 * Új * Akadémiai * 192 oldal

Kiadó: Akadémiai
Kiadás éve: 2007
Kötés típusa: fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 192  
Méret: 24 cm x 17 cm 

Fülszöveg - 

Lengyel György a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia tanára. Kutatási területei a gazdaságszociológia, az elitek, a vállalkozók, az információs társadalom és az európai integráció kérdésköreit érintik. A könyv a hazai gazdasági elit - a nagyvállalati vezetők, a bankárok és a gazdaságpolitikusok - csoportjainak szociológiai elemzésére vállalkozik.

Betekintést nyújt az elitelmélet irodalmába, s nemzetközi összehasonlító keretbe állítva elemzi a gazdasági vezetés összetételének hosszú távú változásait.

Vázolja az elitváltás és a rendszerváltás kapcsolatát. Empirikus felmérések adataira támaszkodva elemzi, miként alakult a gazdasági elit cserélődésének üteme a kilencvenes években, s milyen szerepet játszott a képzettség és a lojalitás az elit rekrutációjában.

Összehasonlítja a gazdasági elit és az aktív népesség életformájának és attitűdjének több elemét, s megállapítja, hogy a gazdasági elit minden más társadalmi csoportnál inkább meritokratikus és individualisztikus nézeteket vall. Vizsgálja a gazdasági elitcsoportok egymáshoz viszonyított helyzetét, a transznacionális cégek elitjének sajátosságait, s végezetül kitér a konszolidáció és az oligarchizálódás problémáira is.

Tartalom - 

Táblázatok jegyzéke 7
Bevezető 11
1. Elitelmélet, kutatási hagyomány, módszerek 13
1.1. Osztály és elit 14
1.2. Az elit rekrutációja 17
1.3. Az elit belső tagoltsága 20
1.4. Professzionalizáció és az elit 28
1.5. Módszerek és minták 33
2. A magyar gazdasági elit összetételének hosszú távú változásai nemzetközi
összehasonlításban 38
2.1. A gazdasági elit rekrutációja és a professzionalizáció 38
2.2. A professzionalizáció első hulláma: alapítók és örökösök 38
2.3. A professzionalizáció második hulláma: tervgazdasági elit 44
2.3.1. A stratégiai és taktikai döntési szintek szétválása 45
2.3.2. Lojalitás és kompetencia 49
2.3.3. Karrierminták és képzettség 53
2.3.4. A gazdasági reform hatása 59
3. Rendszerváltás, elitváltás, piaci átalakulás 62
3.1. A fluktuációs ráta 71
3.2. Rekrutáció a rendszerváltás idején 72
3.3. Képzettség és karrierminták 75
4. Lassulás és bezáródás: a gazdasági elit társadalmi összetételének változásai a
kilencvenes években 80
4.1. A fluktuációs ráta változásai 80
4.2. Rekrutációs tendenciák: nem, kor, párttagság és származás 81
4.3. A képzettség és a karrierminták alakulása 86
5. A gazdasági elitbe való bejutást kondicionáló tényezők 99
5.1. Végzettség és társadalmi háttér 100
5.2. Származás és nem 103
5.3. Kompetencia és lojalitás 105
5.4. Karrierminták 107
5.5. Együttes hatások 109
6. Társadalmi jellemzők: a gazdasági elit és az aktív népesség 111
6.1. Háztartás, család, életkörülmények 111
6.2. A bevételek forrásai, a jövedelem és a vagyon 116
6.3. Munkaidő és szabadidő 118
6.4. Szervezeti és személyi kötődések 120
6.5. Értékek, attitűdök, vélemények 125
7. A gazdasági elit szegmensei 131
7.1. A gazdaságpolitikusok és az üzletemberek közötti hasonlóságok és különbségek 132
7.2. A minisztériumi vezetők és a képviselőház gazdasági bizottságainak tagjai 136
7.3. Bankárok és menedzserek 139
7.4. Az állami és a magáncégek vezetői 140
7.5. A multipozicionális elit 142
7.6. A transznacionális elit 144
7.7. Szegmensek, privatizáció, tulajdon 151
7.8. Szegmensek és döntések 155
Összegzés 161
Irodalom 171
Névmutató 187
Tárgymutató 191