Félvilág-Szemelvények Büki Attila költészetéről és festészetéről.Vers

Félvilág - Szemelvények Büki Attila költészetéről és festészetéről.
Versek.

;a Biblia hátlapján
őseim négyjegyű számok
márciusi-madár-zöldek
október-fehérek
s befagyottak
mint a csillagos vályúk

Hat rövid sor, mindössze tizenhét szó: ez a kezdet kezdete. Kettős értelemben is Akinek úgy tetszik, akár az eleve elrendeltetettséget is kiolvashatja belőle: a költő sorsa már születése előtt megpecsételtetett. Olvasója válogatja persze, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szóban forgó vers mindenkiben ugyanezt a képzetet ébreszti. Büki Attila tudniillik korántsem egyértelmű költő. Sorainak jelentése az olvasói képzettársításon is múlik. Tegyük rögtön hozzá: nagyon is sajátos képzettársításon, amelynek egyaránt fontos eleme a zeneiség és a festőiség, A márciusi- madár-zöldek lüktetése mögött például nem nehéz fölfedezni az élet tavaszi fogantatását, a felröppenést, a repülésnek az ívét, október-fehér ívét. A mindebben megnyilvánuló festőiség rendkívül érzékletes színei szemet gyönyörkődtetőek, sőt s ez talán a legjellemzőbb rájuk értelmi kisugárzásuk van. (Veszprémi Miklós író, 1986.)

Mit ér a világ, ha nincs lépés lépésre" kérdezi egyik versében a költő, s egyszerre érzékelteti e mozgás önáltató dacát, s azt, hogy e vonulásélmény esélytelensége ellenére is a létezés megőrzött méltóságáról tanúskodik Büki Attila verseinek ideavilágát legtöbbször éppen a kimondás hitele teszi emberivé, az, hogy e fagyott tájban a szél mégiscsak szavakat sodor.
(Dr. Nagy Imre egyetemi tanár, 1986.).