Sugár Gusztáv : A színes televízió és a sztereo rádiózás

A könyv megkímélt, szép állapotban van.

Tartalom
A magyar televízió fejlődése 1968 és 1980 között
Hogyan vált színessé a televízió 5
A budapesti tévéállomás rekonstrukciójának első üteme 11
A pécsi tévéállomás rekonstrukciója. Az első nagyteljesítményű második műsort sugárzó tévéadó Pécsre került 15
A rendszeressé vált második műsor sugárzására Budapest tartalékadót kap 20
Hogyan folytatódott a budapesti rekonstrukció? 23
Megépül a nagykanizsai tévéállomás, és tévéadót kap Csávoly. Milyen volt a IV. ötéves terv végén a televízióműsor-szórás üzembiztonsága? 26
A második tévéműsor következő gerincadója Tokajban létesült 31
Rekonstrukció Kabhegyen és Szentesen 33
Tűz a szentesi tévéállomáson 36
Budapest, Kabhegy és Szentes a második tévéműsor sugárzására japán gyártmányú adót kap 41
Az átjátszó tévéadó-hálózat kiépítését az EMV által kifejlesztett berendezések tették lehetővé 48
Nagyobb teljesítményű félvezetős EMV adókkal folytatódik az átjátszóhálózat kiépítése 53
Átjátszóadókkal is sugározzák a második tévéműsort. Helikopter segíti az átjátszóadók telepítését 58
Hogyan fejlődött a Magyar Televízió stúdiótechnikája a hetvenes években? 64
Megújul a rádiókommunikációs szolgálat
Hogyan fejlődött a rádiókommunikációs szolgálat az újjáépítéstől a hetvenes évek közepéig? 70
A Mahart rádiószolgálatát a Posta veszi át. Milyen fejlődés volt Székesfehérváron és Tárnokon a hetvenes évek második fele után? 76
Rádióműsor-szórás 1970 és 1980 között
Hogyan épült meg a jászberényi rövidhullámú állomás? Gondok az üzembe helyezés után 85
Erősáramú rekonstrukció Lakihegyen. Üzembiztonságot javító intézkedések a rádióállomásokon 94
A közép- és hosszúhullámú adóhálózat újjárendezésének problémái. Az 1974. évi genfi nemzetközi rádiókonferencia 97
Új 2000 kW-os középhullámú adóállomás épül Solton 103
Milyen volt üzembe helyezésekor a solti adóállomás? 114
Hogyan fejlődött az URH-adóhálózat a hetvenes évek első felében? 120
Korszerűsítik az URH-adóhálózat fejlesztési tervét 129
Az első harmadik generációs URH-adókat Kékes kapta 134
A hazai kvadrofonkísérletek 138
Körzet, nemzetiségi és autópálya rádióműsor-szórás 141
Kísérletek a szelektív személyhívó rendszer megvalósítására 144
Hogyan fejlődött a stúdiótechnika a hetvenes években? 147
Hogyan fejlődött a mikrohullámú hálózat 1970 és 1980 között?
A IV. és a V. ötéves terv a mikorhullámú hálózat fejlődését és az űrtávközlésbe való bekapcsolódást ígérte 150
Siemens-Auso berendezések kerülnek a nyugati és a déli mikorhullámú láncra 158
Megépül a magyar űrtávközlési földi állomás 162
Új mikorhullámú összeköttetések létesítése és bővítések 1972-74-ben 169
A magyar ipar új, szélessávú mikorhullámú berendezést fejleszt ki. A moszkvai olimpia közvetítései további bővítéseket kívánnak 172
A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság új rádióközpontot létesít 179
Központi bázisállomással működő mozgó rádióhálózat kiépítését tervezik 183
PCM mikrohullámú berendezéseket alkalmaznak a budapesti távbeszélő hálózatban 186
Kísérletek az Orion harmadik generációs mikrohullámú berendezésével 190
Az Országos Mikrohullámú Központban középfrekvenciás kapcsolóközpont létesül 193
Az utolsó tíz év eseményei
Hogyan fejlődött a középhullámú adóhálózat? 194
URH-adóhálózat-fejlesztés a nyolcvanas években 197
Hogyan fejlődött a rövidhullámú műsorszórás és a rádiókommunikációs szolgálat? 199
Televízióműsor-szórás fejlődése a nyolcvanas években 201
Fejlesztések a mikrohullámú hálózatban 204