Simmons Sdsv vintage elektromos dobfelszerelés dob Elektrische Drum

Kérdésekre szívesen válaszolok.
Képeket tudok még küldeni
Hanganyagot is
A Simmons SDS 5, Sdsv vagy Simmons dobszintetizátor (a továbbiakban SDS-V néven szerepel) volt az akusztikus dobok első életképes elektronikus helyettesítője. Richard James Burgess és Dave Simmons fejlesztette ki, eredetileg a Musicaid gyártotta Hatfieldben, az Egyesült Királyságban, és 1981-ben került kereskedelmi forgalomba. [1] Miután a Musicaid csődbe ment, Simmons Simmons néven új gyártó céget alapított.

Burgess úttörő szerepet játszott az SDS-V használatában, 1979-ben elindította a prototípus verziót egy Roland MC-8 Microcomposerrel, hogy elkészítse a Landscape úttörő, számítógéppel programozott futurista albumát From the Tea-Rooms of Mars... Az Uránusz pokollyukaihoz. Burgess eredeti koncepciója az volt, hogy készítsen egy gépet, amelyen egy dobos játszhat az akusztikus dobok helyett. Ezt az ötletet a mikrofonokon keresztül történő hangömlés problémáinak élő színpadon történő kezeléséből fejlesztették ki, és egy 1979-ben a Sound International Magazine számára írt "Skin and Syn" című cikkben fogalmazta meg. Végül 1981-ben rögzítette az SDS-V első dobos által játszott példányát, amikor elkészítette a Spandau Balett "Chant No. 1 (I Don't Need This Pressure On)" című slágerét, amelyben John Keeble szerepelt a ma már híres hatszögletű padokon és az első produkciós SDS-V "brain"-en, amely azonnal népszerűvé vált az 1980-as évek zenészei körében.

A standard SDS-V öt modullal volt feltöltve: basszusdob, pergő és három Tom Tom, amelyek szinte egyformának tűntek, a zajszint, a hangszint, a hajlítás, a bomlási idő, a zajtónus (egy egyszerű szűrő) és a kattintási dobvezérlés vezérlésével, amely extra támadást eredményezett a pad ütéséből. Minden modul paramétereit ahhoz a dobhoz optimalizálták, amelynek emulálására tervezték. Opcionális cintányér és Hi-Hat modulok is rendelkezésre álltak, nyitott és zárt lábszárral, amelyeket külső pedálról vezéreltek. Volt egy keverő rész is, amely minden modulhoz külön hangerőszabályzót tartalmazott (csak a monó / sztereó kimenetbe) és a pad érzékenységének vezérlését.

A kimenetek kiegyensúlyozott XLR-ek voltak élő és stúdió alkalmazásokhoz (1 és 2 földelő csapok, 3 érintkező forró), azonban az SDS-V XLR pad bemeneti vezetékei nem voltak szokványosak - a felhasználói kézikönyv szerint a 2. érintkező forró, az 1. és 3. csapok pedig földeltek. Mindegyik modul rendelkezett egy 1/4" jack trigger bemenettel, amely lehetővé tette a különböző forrásokból történő indítást, beleértve az SDS-6-ot és még hangot is (például dobgépről).