Kertész Erzsébet- Szeretném Blankát boldognak látni

Megkímélt, szép állapotban.

Az életrajzi regény a magyar nőnevelés egyik lelkes úttörőjéről szól. Teleki Blanka (1806-1862) erdélyi arisztokrata családból származott, édesanyja Brunszvik lány volt. Nagynénje, Brunszvik Teréz, Beethoven feltételezett halhatatlan kedvese. Ő alapította 1828-ban az első magyar óvodát, ez ösztönözte Teleki Blankát is a pedagógusi pályára. A regény jól érzékelteti, mennyi akadályt kellett leküzdenie a gőgös mágnáscsalád lányának, milyen megrögzött előítéletek ellen kellett harcolnia, míg végül 1846-ban Pesten megnyithatta az első magyar nyelvű nőnevelő intézetet. Az iskolának az első évben csak egyetlen növendéke volt, de a gúnyolódók és a főúri intrikusok ellenére két év múlva már alig győzte a munkát a buzgó tanári kar. Az intézet első tanárai között találjuk Vasvári Pált, a márciusi ifjak egyik vezetőjét és Leövey Klárát, a magyar nőnevelés másik nagy úttörőjét. Teleki Blanka lelkesen üdvözölte a 48-as forradalmat, a bukás után bújtatta az üldözötteket. Emiatt Leövey Klárával együtt bíróság elé állították és Kufstein hírhedt börtönébe zárták, ahonnan csak hat év múlva szabadult. ; A regény elemzően és érdekesen mutatja be Teleki Blanka szellemi fejlődését, áldozatos életét a hosszúfalvi grófi kastélytól a börtönből való szabadulásig. Hitelesen rekonstruálja a mágnások életét, gondolkodásmódját, felidézi a reformkor eszméit, megrajzolja a jobbat és újat akaró minden rendű ás rangú magyarok portréját, felidézi a szabadságharc nagy napjait és a Világos utáni rendőri terrort. Az írónő emberi közelségbe hozva hősnője nemes alakját, a mai serdülő lányoknak is érdekfeszítő, színes olvasmányt nyújt. Az érdeklődő felnőtteknek is ajánlható.