Hajtman Béla : Már nyugosznak a völgyek

A könyv megkímélt, nagyon szép állapotban van.

Mester, köszönöm, hogy a ma esti órában is rád tudok figyelni, köszönöm, hogy nem kell magamra erőltetnem az ájtatoskodók és hamisan szenvelgők pózát, kérlek, továbbra is add meg nekem és minden gyászban lévő Olvasónak az elcsendesedést, elmélyülést, amelyre gyógyírként szükségünk lesz életünk hátralévő napjaiban. () Most megint érzem a fájdalmat, mégis jó, hogy rá gondolok, és róla írok. Így is gyógyítom magam. Önterápia. És nem érdekelnek a különböző kánonok és olvasatok, Ez az én apuszövegem. (Részlet)