A magyar műemlékvédelem korszakai

A magyar műemlékvédelem korszakai - Tanulmányok

Művészettörténet- Műemlékvédelem sorozat.

Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Tartalom
Marosi Ernő: Műemlékvédelem - az örökség hagyományozása 9
Cs. Plank Ibolya - Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei 21
D. Mezey Alice - Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Commission zur Erforschung und Erhaltunk der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860) 47
Valter Ilona: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872) 69
Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922) 79
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934) 145
Bozóki Lajos: Politika és tudomány. A Műemlékek Országos Bizottságának megújulása Gerevich Tibor irányítása alatt (1934-1945) 171
Fülöp Csilla: Átmenet és újrakezdés (1945-1949) 191
Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros 203
Váliné Pogány Jolán: Az építészeti tárgyú rajz és grafika az OMvH Tervtárának tükrében 227
Granasztóiné Györffy Katalin: Bevezetés "A magyar műemlékvédelem első évszázada 1846-1949" kiállításhoz 235
A kiállítás műemlékjegyzéke - Összeáll. Bozóki Lajos - Fülöp Csilla - Granasztóiné Györffy Katalin 237
A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága és a Műemlékek Országos Bizottsága tisztségviselői és tagjai (1872-1949) - Összeáll. Granasztóiné Györffy Katalin 267

"I. Definíciók: A magyar műemlék szó a 19. század leleménye, a német Kunstdenkmal kifejezés tükörszavaként vált használatossá, s nem abban az értelemben, mint franciául a monument historique, angolul a historical monument (ami némi gondot okoz a nem esztétikai minőségük, hanem a történelmi - esetleg hűlt - helyszín-mivoltukban jelentős objektumok kezelésében). A mű előtag (akár a német Kunst) tudvalevőleg kétértelmű, jelenthet "mesterségest" (pl. műanyag), de lehet a "művészet" szó rövidítése is. Egy hídról pl. két értelemben mondható, hogy műtárgy: mint mérnöki létesítményről és mint esztétikai objektumról, "műalkotásról". A műemlék szó magyarul "művészeti emlék" értelemben használatos, ezzel szemben az emlékezetnek szánt, szándékosan emelt létesítmény neve - a megkülönböztetés más nyelvi kultúrákhoz képest páratlan lehetőséget nyújtva - emlékmű, ahol sem az "emlék" előtag (ti. nem tárgyat jelöl, hanem gondolkodási folyamatot, az emlékezést), sem a "mű" utótag (ti. ebben az összetételben mesterséges létesítményt jelent) nem ugyanolyan értelemben szerepel, mint megfordítva.
A műemlék = művészeti emlék definicióból következik, hogy létezésének szférája a művészet, az az elvont, az újkori európai kultúrában kialakult gyűjtőfogalom, amely az esztétikai értékükben megbecsült emberi produktumokat foglalja magába. A műemlék nem rendelkezik olyan objektív tulajdonságokkal, amelyek azzá teszik, hanem az esztétikai értékítélet deklarálja a művészet részeként. Ebben az értelemben szellemi természetű: csak az a műemlék, amiről mint a művészet részéről gondolkodunk, s mihelyt megszűnik ez a kontextus, nincs többé műemlék sem..."

Szerzők: Cs. Plank Ibolya, Csengel Péter, D. Mezey Alice, Szentesi Edit, Valter Ilona, Granasztóiné Győrffy Katalin, Bozóki Lajos, Fülöp Csilla, Kaiser Anna, Váliné Pogány Jolán, Szerkesztők: Bardoly István, Haris Andrea, Déry Attila, Hokkyné Sallay Marianne, Horler Miklós, Lővei Pál
Fordítók: Détshy Mihály, Marosi Ernő
Grafikusok: Fodor Eszter, Kalocsai Miklós
Kötéstípus: Ragasztott papírkötés
Oldalak száma: 276
Méret: 24 x 17 (cm)
Kiadás éve: 1996
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Országos Műemlékvédelmi Hivatal

Több könyv vásárlása esetén kedvezményt adok.

Postai szállítási módok előre utalással vagy utánvétellel, házhoz szállítással vagy postán maradóra, csomagautomatába 1425 forintért, ajánlott küldeményként (500 gramm alatt) 1350 Ft.