A. Manzoni: A Jegyesek I- II. (Milánói történet a XVII. századból)

Alessandro Manzoni: A Jegyesek I-II. (1901)

Milánói történet a XVII. századból.
Ritkaság ebben a kötésváltozatban!

"Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást a nyájas-kenetes don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor szülőfalujukból éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának."

"Manzoni élete és munkái

A mult század legnagyobb olasz költője Milanóban született, 1785. márczius 7-ikén, Manzoni Pietro gróf és Giulia Beccaria házasságából. apja egyszerű falusi gazda volt, anyja pedig a világhírű jogtudós, Beccaria Marchese nagyműveltségű leánya. A szülők nem nagyon tudtak megférni egymással és keveset voltak együtt, fiuk születése után tiz évvel pedig nyiltan is szakitottak; az apa Caleottóban maradt, hol birtokán gazdálkodott, az anya meg Carlo Imbonati nevű barátjával Párisba költözködött s 1805-ig ott is lakott.
Alessandro ez alatt végigjárta iskoláit Meratéban és Luganóban, a honnan később Milanóba került, a barnabita-atyák kollégiumába. Ott tanult egész tizenhatodik évéig s miután tanulmányait befejezte, pár esztendőt a lombárd fővárosban töltött. Ebbe a korba esik első irodalmi munkássága; mint tizennégy éves gyermek már Pariniért és Montiért rajongott. Az elsőt elnevezte "isteninek", az utóbbi halálára pedig föllengős verset írt. Ez időtájt irodalmi izlése Monti mintájára "klasszikus" volt s "A szabadság diadalá"-ban, mely legelső fönmaradt költeménye (1801-ből), megszemélyesitett eszmék és szellemek szerepelnek. Monti után Alfierit, a legnagyobb olasz tragikus költőt utánozta, a saját maga arczképét irván le egy gyönge szonettben; majd Foscolo modorában irt költeményt Dantéről s végre Parini babérjaira vágyott abban a három szatirájában, a mely ifjukori kisérletei közt legjobban sikerült..."

Nyomtatta a Pesti könyvnyomda-részvény-társaság.

Az olasz eredetiből készült fordítás.

Írta: Alessandro Manzoni
Kötéstípus: Könyvkötői kötés
Oldalak száma: 961
Méret: 21 x 16 (cm)
Kiadás éve: 1901
Kiadás helye: Budapest

Több könyv vásárlása esetén kedvezményt adok.

Postai szállítási módok előre utalással vagy utánvétellel, házhoz szállítással vagy postán maradóra, csomagautomatába 1490 forintért, ajánlott küldeményként (500 gramm alatt) 1615 Ft.

Packeta és Foxpost is lehetséges!