Surányi Dezső Gyümölcsöző sokféleség Biodiverzitás gyümölcstermesztés

Eladó Surányi Dezső - Gyümölcsöző sokféleség - Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben c. ritka könyv, a képeken látható, olvasatlan állapotban. 

Személyes átvétel Kapuváron, vagy szükség esetén postázom a megbeszélt módon (GLS / Posta / Foxpost / Packeta)
GLS automatába 1390Ft-ért, Foxpost automatába 1200Ft-ért tudom küldeni!

Vannak még eladó könyveim, filmjeim, konzol és PC játékaim! Folyamatosan töltöm fel őket.
Könyvek: [ link felfedése ]
Játékok: [ link felfedése ]
Filmek: [ link felfedése ]

Leírás:

A Gyümölcsöző sokféleség Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben c. könyvünk 2002-ben
jelent meg, amelyet az olvasók érdeklődéssel fogadták. A recenziók közül kiemelhető Fekete Gábor akadémikus véleménye a Magyar Tudomány 2003. évi 6. számában. Az érdeklődés
jele volt a kötet gyors elfogyása és beépülése az egyetemi tantárgyak sorába.
Már Mózesnek iránymutatása volt a gyümölcstermő fákról a Tórában: Egyél róluk, de ne
vágd ki azokat (kivétel), amelyekről tudod, hogy nem termett ehető gyümölcsöt. (5 Móz
20, 20) Az, hogy a fáknak volt/van Új Éve január végén, február elején nem is meglepő.
(Részletesebb a Biblia természetrajza (2000) c. könyvemben olvashatnak róla.) Nálunk ez
talán őszre vagy a tavaszi fatelepítésekre lenne vonatkoztatható.. Idevalónak érezzük Lukács
evangéliumának egy részletét is: Mert nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, rossz
fa, amely jó gyümölcsöt hoz. A fát gyümölcséről lehet megismerni (Lk 6, 43)
A gyümölcsfák, a gyümölcstermő növények nem hiányozhatnak az emberi kultúrából, különösen olyan nagy tájban, ahol id. Plinius Historia Naturalis-ában Pannonia leírásában
közvetett módon de van utalás akár a római tartomány, akár érthető a Kárpát-medence
területére is. Olyan terület az, ahol számtalan vadon termő gyümölcsfaj élt s él, illetve meghonosult. Legalább kétezer évre visszatekintve a Kárpát-medencei gyümölcs-hagyományok az ökológiai, etnikai és gazdasági adottságok a gyümölcsfajok-és fajták, termesztési
módszerek és a táplálkozási szokások olyan sokféleséget teremtettek meg, hogy az csak
alkalmas eszközökkel rendelkező szerzőnek kezébe adhatja a közzététel lehetőségeit.
17 fejezetben vagyis a 2. kiadásban, bővebb terjedelemben és közel kétszáz rajz, kép,
térkép felhasználásával a szerző azt hangsúlyozza, hogy igaz, hogy vannak a fajtahasználatban is divatok, világ-trendek - , de a múltunk gyümölcs értékeit nem szabad megtagadni:
lenni kell területnek, anyagi eszközöknek, személyi kapacitásoknak és szervezeteknek, amelyek a gyümölcs-történelmünk értékeit is fenntartják.
Az örök Plinius előszava zárja soraimat: Tevékenységünket a múzsáknak szentelve, talán
pár órával tovább élünk. Reményeink szerint még további évszázadokig