Dippold Pál: A falu, ahol élek

Az író, újságíró Dippold Pál Székesfehérváron született 1954-ben. Végzettségét tekintve magyar-történelem szakos tanár, de dolgozott cipőgyári segédmunkásként, figuránsként, volt portás, mentőápoló és üzemvezető a budaörsi Szabadság moziban. Ha Székesfehérvár környékén jár vele az ember, mindig megmutatja azt a vasúti átjárót, ahol a síneken való zökkenés következtében megszült egy állapotos asszony a mentőkocsiban. A gyermeket Dippold mentőápoló segítette világra.
Az író egyébként dolgozott a Hitel szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, később az Új Magyarország vezető szerkesztője, a Demokrata munkatársa, aztán az Új Magyarország főszerkesztő-helyettese lett. Pillanatnyilag a Lyukasóra című irodalmi lapot szerkeszti.
Dippold néha a Schwarzenegger Pál nevet is használja. A széles körben elterjedt legenda szerint az író, aki legalább olyan magas, mint az osztrák származású body builldinges filmsztár, csak tizedannyi izom van rajta, levelet írt a csillagnak. Kérte, hogy a csaknem azonos testalkat, valamint a szinte teljesen megegyező harcias habitus miatt használhassa a nevét.
Az író fontosabb művei: Schwarzenegger el volt utazva (regény, 1993.); És majd ez történt velünk. [Rendszerváltoztató szóhalom 1981-1995] (1997); A Lónyayért (dokumentum-összeállítás szerkesztése). 1999-ben József Attila-díjat kapott. Néha úgy írja alá barátainak szánt leveleit, hogy Dippold Pál, zsámbéki asztalos". Nincs ebben semmi meglepő, az író, ha csak teheti, valóban különböző polcok és szekrények összeállításával bajlódik.