Vivat academia.(Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

Vivat academia... (Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület emlékkönyve 1735-1985.)
A magyar bányászat,kohászat és erdészet múltja 11
A bányászat és kohászat története (Zsámboki László) 11
A kezdetektől a honfoglalásig 11
A honfoglalástól a 16. század derekáig 12
A három részre szakadt ország 19
Rákóczi szabadságharcától a kiegyezésig 23
A kibontakozó kapitalizmus kora (1867-1919) 28
A két világháború között (1919-1944) 31
Bányajog, bányarendtartás. A bánya-kohóipar szervezetének fejlődése 33
Az erdészet története (Hiller István) 51
Az első erdőrendtartás megjelenéséig (1565) 51
Erdőgazdálkodás és erdőrendtartás 52
A hazai bányászat, kohászat és erdészet jelene, a jövő fejlődési útjai (szerk.: Csicsay Albin) 69
Bányászat (Kapolyi László) 69
Az energiahordozók bányászata 70
Egyéb ércek és ásványok bányászata 73
Kohászat (Soltész István) 78
Erdőgazdálkodás (Királyi Ernő) 93
Az erdőgazdálkodás a felszabadulás után 93
Fatermesztés és fahasználat 94
Műszaki színvonal és eszközállomány 97
Nemzetközi összehasonlítás 98
A bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás múltja, jelene és jövője (szerk.: Hiller István) 101
A bányászati-kohászati ipar és tudomány a 18. században
Bányászati-kohászati iskola (Berg-Schola, 1735-1762)
A Bányászati-Kohászati Tanintézet működése 113
A Bányászati-Kohászati Akadémia (Academia Montanistica, Bergakademie) 1762-1846 között (Zsámboki László) 121
Az akadémia megalapítása 121
Az akadémia fejlődése a 19. század derekáig 125
Az erdészet oktatása Selmecbányán (1770-1846)
Az Erdészeti Tanintézet megalapítása 142
Wilckens és működése 146
Bányászati és Erdészeti Akadémia (1846-1904)
Az 1846-os oktatási reform 151
Az akadémia az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején 153
Az akadémia magyar intézmény lesz (1867-1904) 157
Az utolsó selmecbányai évek (1904-1919) 168
Törekvések a főiskola áthelyezésére és szétválasztására 168
A polgári demokratikus forradalom időszakában 170
Sopron: 1919-től az önálló tanintézményekig 173
A bányászati kohászati felsőoktatás jelene
Az NME Gépészmérnöki Kara,Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kara
A jövő útja a Nehézipari Műszaki Egyetemen (Czibere Tibor)
Az erdészeti felsőoktatás jelene jövője
Az egyetemi ifjúság haladó hagyományai, szokásai, szervezetei (szerk.: Szilas A. Pál) 231
A diákhagyományok gyökerei 232
Diákszervezetek, diákélet 1848-ig 234
Az akadémia hallgatóságának szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban 238
Diákélet (1850-1878) (1879-1919) 242
Sopron, az új székhely 244
A népszavazástól a felszabadulásig 248
A felszabadulástól az erdészeti és a bányászati, kohászati felsőoktatás szétválásáig 253
Az önálló erdészeti, majd erdészeti-faipari-földmérési felsőoktatás időszaka 255
Diákhagyományok Miskolcon 258
A diákhagyományok felélesztése 258
A hagyományok elemei 259
Bányász-kohász-erdész dalok: A mi nótáink 264
Diákdalok a selmeci diákélet kialakulása előtt 264
Bányászdalok 265
A selmeci diákok dalai 265
Ballag már a vén diák 270
Bányászhimnusz 270
A szakmai egyesületek múltja, jelene, feladatai 271
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület története (Varga Ferenc) 271
Az egyesület megalapítása és előzményei 272
Fejlődés Selmecbányán (1892-1902) 277
Budapesten az eső világháború végéig (1903-1918) 280
A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben 284
Két világháború között (1920-1945) 287
A fellendülés időszaka 1945 után 293
Műszaki felsőoktatás 301
Múzeumok, gyűjtemények, emlékművek 307
Egyesületünk jubileumai 308
Az Országos Erdészeti Egyesület története (Király Pál)
Az első magyarországi erdészegyesület: az Ungarischer Forstverein 321
Az egyesület az első világháború végéig 323
Egyesületi erőfeszítések a magyar erdészeti szakirodalom megteremtése érdekében 324
A századfordulótól az első világháború végéig 329
Az erdészet és az egyesület helyzete az első világháború után 332
Az egyesület működése a felszabadulás után 338