Nappalok és Éjszakák (Konstantin Szimonov) 1946 (10kép+tartalom)

Nappalok és Éjszakák (Konstantin Szimonov) 1946
Azoknak emlékére, akik életüket áldozták Sztálingrádért.
kemény borítós

nem hibátlan de rendben olvasható, nem hiányos
borító kezd leválni és viseltes, fém tűzőkapcsok sok helyen elengedtek de nem esik szét és nem esnek ki a lapok
sok lap széle foltos

Kiadó : Dante Könyvkiadó , Budapest
Kiadás Éve : 1946(benne van)
Eredeti címe : Dni i noci (forrás: oszk.hu)
Nyelve : Magyar , fordította: Lajtha Zoltán és Tarczay Gizella
Azonosító : nincs neki
Típus : történelmi háborús regény
Oldalak száma : 266 oldal a borítóval együtt
Mérete : 20.5 x 15.5 x 2 cm és 355gramm
Készítette : Márkus-nyomda , Budapest
Eredeti ára : 23.50.- Ft

Tartalom :
Ott ült az elerőtlenedett asszony, hátával a félszer agyagból vert falához támaszkodva, és a kimerültségtől halk hangon mesélte, hogyan égett le Sztalingrád.
A föld száraz volt és por lepett el mindent. A fujdogáló szél sárgás porfelhőket gomolygatott alacsonyan a földön. Mezitláb volt az asszony, lábán égési sebek. Amíg beszélt, kezével a meleg port égő talpa alá kaparta, mintha így akarná enyhíteni fájdalmát. Szaburov kapitány a saját vastag csizmájára pillantott és önkéntelenül kissé elhúzódott tőle. Hatalmas szál ember volt a kapitány és ha széles válla nem is, de megtermett alakja, görbe tartása, parasztosan kemény, majdnem szigorú arckifejezése kicsit a fiatal Gorkijra emlékeztetett.
Hallgatva állt és figyelt az asszony szavára. Tekintete elszállt az asszony feje fölött, oda, ahol a puszta közepén álló házikók mellett csapatok szállatak ki a vonatból.
A nap sugarai egy sóstó fehér csíkján tükröződtek. Szeptemberi napsugárban fürdött a táj. Itt volt a Sztalingrádhoz legközelebb eső, utolsó vasúti állomás. Innen a Volga partjáig már csak gyalogszerrel mehetett az ember. A nyomorúságos helységet a sóstó után Eltonnak nevezték. Szaburov önkéntelenül arra gondolt, hogy az iskolában is így tanulta: "Elton" meg "Baszkuncsak". Ami akkor csak földrajzi fogalom volt, most itt állt a szeme előtt. Félreeső, kis vasúti állomás, alacsony házikóval, poros utcáival.

10db képet töltöttem fel róla :
[ link felfedése ]

minden külön fényképezve, azt adjuk ami a képeken van nem másikat
személyes átadás Budapesten 18.ker. Pestimre (máshol nem)
tudjuk postázni is (érdeklődj a díjakról)