Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája - A Tarih-i Ungurus

Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája - A Tarih-i Ungurus és kritikája

Szerkesztő: Gilicze Gábor
Fordító: Hazai György
Lektor: Dávid Géza

Akadémiai Kiadó, 1996
227 oldal
Ragasztott papírkötés
ISBN: 963-05-7407-1

Fülszöveg

A török udvarban keletkezett magyar krónika a 19. század derekán került a magyar tudomány látókörébe. Születésének körülményei, a sorjázó kérdőjelek a magyar múlt rejtélyes forrásává avatták.
A török udvari tolmács - úgymond - Székesfehérvárott egy magyar krónikára bukkant, s lefordításával Nagy Szülejmán szultánnak akarta hódolatát kifejezni. A kezdeti kutatás úgy gondolta, hogy elveszett magyar krónika nyomára bukkant. A szerző kilétére és a szöveg kritikájára való kutatások eredményei azonban meggyőzően bizonyítják, hogy más a mű forrásháttere és más volt az írói cél is.
A szerző egy bécsi eredetű renegát. Művét egy latin nyelvű Nagy Sándor-történet", illetve ismert magyar krónikák tényanyagát felhasználva komponálta meg. Nem kis írói fantáziával művében Nagy Sándor Nyugat-Európa meghódítójává lép elő. A nagy uralkodót példaként állítja Nagy Szülejmán elé, hogy ezzel is további hadjáratokra, elsősorban is Bécs bevételére sarkallja.
Vajon mindemögött a bécsi származású török tolmács-diplomata egyéni ambíciói rejlenek?
A könyv e kérdéseket és lehetséges válaszokat foglalja össze, más megvilágításba helyezve a török földön írt magyar krónikát. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Bevezető 9
A mű kutatásának története 9
A kézirat 10
A szerző 11
A mű keletkezésének kérdései 12
A mű forrásai 17
Az írói cél 20
A mű irodalmi értéke 23
Magyarország története. Terdzsümán Mahmúd krónikájának fordítása 25
Jegyzetek 179
Mutatók 195
Földrajzi és népnevek mutatója 197
Személynevek mutatója 204
Irodalom, rövidítések 211
Függelék 217
1. rész. A makedón történet részletei Iustinus műve alapján 217
2. rész. Róma alapításának története Iustinus műve alapján 221
3. rész. Marseille alapításának története Iustinus műve alapján 222
4. rész. Iustinus műve mint motívum-forrás Velence alapításának történetéhez 222
5. rész. Kézai Simon hun történetének vázlata 223
6. rész. A magyar királyokra és ellenkirályokra vonatkozó alapadatok összehasonlító áttekintése a Képes Krónika és Thuróczy János művének bevonásával 225