Magyar Kastélylexikon 8 Hajdú-Bihar megye kastélyai kúriái Virág Zsolt

Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon 8. kötet - Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái

Szerkesztő: Dr. Virág Zsolt
Lektor: Dr. Ritoók Pál, Gudenus János József, Szluha Márton, Dr. Nyakas Miklós, Dr. Dankó Imre
Fotózta: Bagyinszki Zoltán, Herczeg Renáta, Papp István, Hőgye Lajos, Pozsonyi József, László János

Fo-Rom Invest, 2006
293 oldal
Fűzött, keménytáblás papírkötés
Színes fotókkal gazdagon illusztrálva
ISBN: 963-86675-5-9
Megkímélt, újszerű állapotú

Előszó

István király a magyarság történetének egyik legnagyobb alakja, levervén pogány lázadóit, megszervezi a Dunántúl és a Tiszántúl területeit Erdéllyel együtt. Politikai, vallási és társadalmi szempontból megteremti az egységes Magyarországot. 998-ban a pápához fordul jogai megerősítéséért. 1000 karácsonyán királlyá koronázzák. II. Szilveszter pápa bullája és koronája elismeri a magyar nép függetlenségét minden államtól és egyháztól.
István király 52 vármegyét alapít. A királyi vármegyerendszernek része a mai Pest megye területén fekvő Duna kétparti Visegrád vármegye, melynek létéről 1009-ben kiadott oklevél tanúskodik. A XI. és XII. században bekövetkező változások, a belső állami élet további szerveződése nyomán az egykori Visegrád vármegye felbomlott, s a Duna jobb parti részén kialakult a pilisi erdőispánság, majd később belőle Pilis nemesi megye, a bal parton Pest megye, s a déli részén pedig a Csepel-sziget ispánság. A XIV. század közepétől a két megye többször tartott közös közgyűlést. A XV. század elejétől már csak egy megyéről esett szó, ez azonban nevében is megőrizte kettős eredetét. 1569-ben e kettős megyéhez csatolták Fejér megye solti székét, s ezzel egyidejűleg a Csepel-sziget is végleg Pest vármegyébe olvadt. Pest-Pilis-Solt vármegyéhez 1867-ben csatolták hozzá az akkor megszüntetett Jász-Kun Kerület kiskunsági részét. Ettől kezdve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye volt. A Pest megye elnevezést 1950. január 1-től kapta, minisztertanácsi határozat alapján.

Tartalom

Álmosd 7
Ártánd 18
Bagamér 20
Bakonszeg 21
Balmazújváros 24
Berekböszörmény 31
Berettyóújfalu 34
Bihardancsháza 35
Bocskaikert 36
Debrecen 38
Derecske 43
Ebes 44
Egyek 46
Esztár 48
Folyás 50
Fülöp 52
Hajdúböszörmény 53
Hajdúhadház 57
Hajdúnánás 58
Hencida 62
Hortobágy 67
Hosszúpályi 72
Komádi 72
Körösszakál 74
Létavértes 76
Mezőpeterd 77
Monostorpályi 79
Nádudvar 80
Nagyhegyes 81
Nagykereki 84
Nagyrábé 91
Nyírábrány 95
Nyíracsád 101
Nyíradony 105
Nyírmártonfalva 109
Pocsaj 114
Püspökladány 116
Sárrétudvari 118
Szerep 118
Téglás 121
Tépe 125
Tetétlen 127
Tiszacsege 131
Újszentmargita 137
Újtikos 139
Zsáka 141
Lebontott kastélyok és kúriák 147
Álmosd 149
Bakonszeg 152
Balmazújváros 152
Berettyóújfalu 154
Bihardancsháza 156
Biharnagybajom 158
Debrecen 160
Derecske 160
Ebes 162
Furta 163
Görbeháza 164
Hajdúböszörmény 165
Hajdúhadház 167
Hencida 169
Hortobágy 169
Hosszúpályi 171
Kismarja 173
Létavértes 175
Magyarhomorog 181
Mezőpeterd 183
Monostorpályi 184
Nádudvar 188
Nagyhegyes 195
Nagykereki 196
Nagyrábé 197
Nyírábrány 197
Nyíracsád 198
Nyíradony 199
Nyírmártonfalva 200
Szentpéterszeg 202
Szerep 203
Tetétlen 207
Tiszacsege 208
Vámospércs 212
Zsáka 212
Térkép 215
Mellékletek 217
Alapvető irodalom 218
Adatszolgáltatók, helytörténészek 230
Válogatott irodalom 232
Helytörténeti irodalom 236
Kastély és kúria elhatárolása 248
Kastély- és kúriatulajdonos családok Hajdú-Bihar megyében 249
Népnyelv által, illetve egyes forrásokban kastélynak/kúriának nevezett épületek 256
Névmutató 259
Tartalomjegyzék 293
Hajdú-Bihar megyei kastélyutak 307