Látványtervezés Németh Antal színpadán (1929-1944) István Mária

István Mária: Látványtervezés Németh Antal színpadán (1929-1944) [Művészettörténeti Füzetek 24.]

Szerkesztő: Nagy Tiborné, Vayer Lajos, Aradi Nóra

Akadémia Kiadó, 1996
146 oldal
Ragasztott papírkötés
Művészettörténeti füzetek 24.
Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.
Angol nyelvű összefoglalókkal.
ISBN: 963-05-7342-3
Új állapotú!

[ link felfedése ]

Előszó

Van-e még Nemzeti Színház? - A kérdés talán különös, felvetése mégsem indokolatlan. Sőt, a másfél esztendős új rezsim aggasztó eredményeit mérlegelve, határozottan jogosult és kiváltképpen időszerű - a közelgő centenárium előestéjén... A helyzet ma az, hogy a Nemzeti Színháznak van... rundhorizontja, de nincs irodalmi perspektívája, van vetítőmasinája, de nincs stílusa, van gépezete, de nincs szelleme, s van jupiterlámpája, de nincs irányító csillaga... az igazgató álma papiroson: az uniformizált kollektív színjátszás s a rendező-elképzeléseket mechanikusan megvalósító bábszínész... ezt a jessneri ideák kocsonyájába fagyott ifjú színpadi doktort százszor jobban érdekli a makett, mint a dráma, s... többet ért a lila fényhez, mint a költészet sugarához." A fenti szenvedélyes hangú - s nem csekély elfogultságról tanúskodó - sorok Kárpáti Aurél cikkéből származnak, s akire vonatkoznak, dr. Németh Antal, a huszadik századi magyar rendezés egyik legérdekesebb alakja, aki működése idején állandó támadások kereszttüzében állt, s a későbbiekben hosszú évtizedekre kitöröltetett a hivatalos hazai színháztörténetből.
Ugyanakkor azonban e színháztörténet egyik mítoszává is vált, hiszen a Németh Antal-legenda az őt körülvevő mesterséges csend dacára végig jelen volt, s időnként meg is nyilvánította magát egy-egy utalásban, rövid méltatásban. Személye és munkássága az elmúlt években - igaz, óvatos fokozatossággal és megtorpanásokkal - ismét bekerülhetett a köztudatba. E dolgozatnak nem célja, hogy Németh Antal tevékenységének, sorsának politikai és személyes vonatkozásait részletesen taglalja, ezt többen megtették már.' Azt tekinti feladatának, hogy a magyar színháztörténet és művészettörténet szemszögéből megfelelően elemezze és értékelje a színház és a vizualitás kapcsolatáról, a szcenika szerepéről vallott nézeteit, illetve tükröződésüket rendezőművészetében. Németh Antal Szegeden kezdett el rendezni 1929-ben, majd 1935-től kilenc évig állt a budapesti Nemzeti Színház élén.

Tartalom

Bevezetés 9
Németh Antal (1903-1968) Pályájának Fő Állomásai 1944-IG 11
A felkészülés évei 11
Németországi tanulmányutak és korai rendezések 13
Az elméleti író és a Nemzeti Színház igazgatója 15
Az Antinaturalista Rendezés 17
A színház megújítói, az események kronológiája 17
A színház önmeghatározása 19
Az elméleti tevékenység fellendülése 19
Absztrakció a valóság tükrözése helyett 21
Függetlenedés az irodalomtól 22
Az alávetett színész 23
A színpad szuverén művésze, a rendező 25
Az új színház lényege: a mozgás látványa 26
A tánc és a zene 28
A keleti színház példája 29
A film hatása 30
Az előadás egysége 31
A színház hivatása 32
Naturalizmus és antinaturalizmus 34
Az antinaturalizmus mint tendencia 34
Az Új Színpad 38
A díszlettervezés jelentősége, a látvány alkotója 38
Színpadkép és színpadtér 40
A díszletben rejlő üzenet 41
Az egyszerűsödött díszlet 43
Az új kifejezőeszköz, a fény 43
A technika szerepe a modern színpadon 46
A forgószínpad 47
Németh Antal Díszlettervező Munkatársai 49
Jaschik Álmos (1885-1950) 49
Horváth János (1907-1958) 50
Varga Mátyás (szül. 1910) 51
Fábri Zoltán (1917-1994) 52
Vendégtervezők 52
A szegedi rendezési és díszlettervek 53
Németh Antal budapesti évei, a látvány színház kiteljesedése 57
Rövidítés- és irodalomjegyzék 67
Jegyzetek 70
Függelék 79
Németh Antal: Instrukciók a pesti színpadművészeti kiállításra, 1930. nyár
Summary 91
List of illustrations 100
Képjegyzék 103
Névmutató 107
Képek 111