Irina Korschunow - Halló! Sebastian?

Irina Korschunow - Halló! Sebastian?

-Mert te vagy a császár, mi? mondom. Mindig csak te, csak te, csak te! Hát aztán! Előrenyújtja a fejét, az arca ott van szorosan az arcom előtt. Miért nem csinálod te is ugyanezt? Mondd azt, hogy nem érek rá, más dolgom van, nem igazodhatom örökké hozzád. Amikor megismerkedtünk, állandóan foglalkoztatott valami. a kémia például, Azt miért kellett abbahagynod? Nem mintha az nagyon érdekelt volna téged mondom. Ez nem igaz! kiált Sebastian olyan hangosan, hogy egypár járókelő megfordul. Igenis tetszett, Az ötleted. Amit kitaláltál! Az utcán egy műanyag pohár hever. Sebastian belrúg. A pohár odébb gurul egy kicsit, aztán nem mozdul. Most viszont csak azt akarod, hogy állandóan fogjuk egymás kezét. Ezt én nem tudom elviselni