Hogyan legyünk milliárdosok? Kolosi Tamás Szelényi Iván Corvina Kiadó

Hogyan legyünk milliárdosok?
Kolosi Tamás Szelényi Iván
Corvina Kiadó, 2010
A neoliberális etika és a posztkommunista kapitalizmus szelleme

Könyvünkben két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván mondja el az új magyar gazdasági elit születésének történetét. Honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló társadalom gazdasági és szociológiai szempontú bemutatása során regényszerűen érdekes életpályák sokasága tárul fel a könyv lapjain, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. A legismertebb közép-európai, továbbá orosz és kínai milliárdosok pályájának bemutatása a magyar helyzetképet nemzetközi környezetbe helyezi.

Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak?
Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 "nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie.
Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető.
Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek.