Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása - Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban (Társadalomtudományi Könyvtár)

Szerkesztő: Berend T. Iván, Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán, Pataki Ferenc, Tőkei Ferenc
Fordító: Endreffy Zoltán
Lektor: Dr. Kemény István

Gondolat Könyvkiadó, 1971
410 oldal
Fűzve, egészvászon-kötésben, sérült kiadói borítóban.

Jürgen Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom. Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg az államhatalom parlamentarizálódásának elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia. Végkövetkeztetése szerint a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát.

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 9
A polgári nyilvánosság típusának propedeutikai elhatárolása 9
A kiindulópont 9
A reprezentatív nyilvánosság típusáról 14
Kitérés: A reprezentatív nyilvánosság vége - a Wilhelm Meister példáján szemléltetve 24
A polgári nyilvánosság keletkezéséről 26
A nyilvánosság társadalmi struktúrái
Az alaprajz 44
A nyilvánosság intézményei 49
A polgári család és a közönségre vonatkoztatott személyiségek intézményesítése 69
Az irodalmi nyilvánosság viszonya a politikaihoz 79
A nyilvánosság politikai funkciói
Az angol fejlődés modellje 86
A kontinentális változatok 99
A polgári társadalom mint a magán-autonómia szférája: a magánjog és a liberalizált piac 109
A nyilvánosság ellentmondásos intézményesítése a polgári jogállamban 117
Polgári nyilvánosság - eszme és ideológia
Public opinion - opinion publique - közvélemény: a toposz előtörténetéből 131
A publicitás mint a politika és a morál közvetítésének elve (Kant) 153
A nyilvánosság dialektikájáról (Hegel és Marx) 172
A nyilvánosság ambivalens felfogása a liberalizmus elméletében (John Stuart Mill és Alexis de Tocqueville) 187
A nyilvánosság társadalmi struktúraváltozása
A közszféra és a magánszféra tendenciaszerű összefonódása 204
A szociális szféra és az intimszféra polarizálódása 220
A kultúrán elmélkedő közönségtől a kultúrát fogyasztó közönségig 230
Az elmosódott alaprajz: a polgári nyilvánosság szétesésének fejlődési iránya 253
A nyilvánosság politikai funkcióváltozása
Az írogató magánemberek zsurnalizmusától a tömegközlekedési eszközök által nyújtott közszolgáltatásokig - a hirdetés mint a nyilvánosság funkciója 261
A publicitás elvének megváltozott funkciója 281
Előállított nyilvánosság és nem-nyilvános vélemény: a lakosság választói magatartása 304
A politikai nyilvánosság a liberális jogállam szociális állammá való transzformációjának folyamatában 320
A közvélemény fogalmáról
A közvélemény mint államjogi fikció - és a fogalom szocilápszicholóigai felbomlása 339
Egy szociológiai tisztázási kísérlet 350
Irodalomjegyzék 361
Jürgen Habermas és a "kritikai nyilvánosság" esélyei 379
Névmutató 399