Gazdaság és társadalom 2/2. Jogszociológia Max Weber (Jogszociológia)

Max Weber: Gazdaság és társadalom 2/2. A megértő szociológia alapvonalai - A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái - (Jogszociológia)

Fordító: Erdélyi Ágnes
Lektor: Bertalan László

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995
233 oldal
Fűzve, egészvászon-kötésben, papír védőborítóban
ISBN: 963-222-851-0

[ link felfedése ]

[ link felfedése ]

Fülszöveg
... Tudatosan alkotó" módon - azaz úgy, hogy új jogot alkottak - csak a próféták viszonyultak az érvényben lévő joghoz. Különben. .. egyáltalán nem sajátosan modern jelenség, hanem az objektív szempontból tekintve leginkább alkotó" gyakorló jogászokra éppenséggel mindig is az volt jellemző, hogy szubjektív szempontból csupán a már érvényes - esetleg látens módon érvényes - normák szócsövének, a normák értelmezőjének és alkalmazójának, de nem alkotójának" érezték magukat. Ma azt hoznák fel ezzel a hittel szemben, amelyet éppen az elismerten legjelentékenyebb jogászok vallottak, hogy az objektív tények másképp festenek, és ebből szeretnének a szubjektív viselkedés számára normát kialakítani, ami - bárhogyan viszonyuljon is valaki ehhez az óhajhoz - mindenképpen intellektuális kiábrándulás eredménye. [Ha] tovább folytatódik a bürokratizálódás és a jog tételes lefektetése, az hosszú távon erősen megrendítheti az angol bíró régi helyzetét. De az nem biztos, hogy olyan országokban is elég ennyi ahhoz, hogy jogot hirdető prófétává tegyen egy bürokrata bírót - a fejére nyomja az alkotó" koronáját ahol kodifikált jog van. Mindenesetre a pontos jogászi munkát - az ítélet indoklásában kifejezésre jutó pontosságot - meglehetősen erősen alábecsülik, ha a szociológiai vagy gazdasági vagy etikai okoskodás váltja fel a jogászi fogalmakat. - Mindent egybevetve ez egyike a jellegzetes reakcióknak a szakemberek" és a racionalizmus uralmával szemben, mely utóbbi persze, végső soron, egyszersmind a mozgalom atyja is...

Tartalom

Hetedik Fejezet
Jogszociológia 7
1. §. A tárgyuk szerint különböző jogi területek differenciálódása 7
2. §. Az alanyi jog megalapozásának formái 22
3. §. A tárgyi jog formális jellege 88
4. §. A jogi gondolkodás típusai és a jogi honoráciorok 112
5. §. A jog formális és materiális racionalizálása. Teokratikus és profán jog 130
6. §. Hivatali jog és a patrimoniális fejedelem által lefektetett jog.
A kodifikációk 151
7. §. A forradalom által teremtett jog formális vonásai. A természetjog és típusai 172
8. §. A modern jog formális vonásai 183
Jegyzetek
(Erdélyi Ágnes) 199

Budapesten személyesen átvehető: Puskás Stadion metro, Zugló MÁV megálló (Hungária krt. - Thököly út), Hősök tere Műcsarnok előtt, Baross tér, Blaha, Fogarasi út Tesco, Bosnyák tér, vagy az 1-es villamos vonalán Erzsébet királyné útja aluljáró megálló és a Népliget megálló közötti szakaszon,
vagy előre utalás után postázom (MPL automatába, postán maradó, háznál kézbesítés)