Csathó Kálmán regények (2 db könyv, 6 történet)

Csathó Kálmán: A varjú a toronyórában; Blanche, avagy a szegény rokon; Mikor az öregek fiatalok voltak
(SZK 1983)

A századelő népszerű regény- és drámaírójának három regényét adjuk most közre. Csathó Kálmán színes, joviális írásainak cselekményvezetése szórakoztatóan fordulatos, alakjai lélegeznek, élnek. Csathó kerüli a zord hangulatokat, sötét tónusokat, a megoldhatatlan konfliktusokat a fenyegető fellegeket lehetőleg elhárítja kedves figuráinak feje felől, a szerető szíveket összeboronálja, s ezen közben hiába vesznek hatalmas vagyonok: a veszteségből is származik haszon. Ennek a nosztalgikus idillnek a hátterében persze az olvasó, ha érzékeny a társadalmi mozgásokra, felfedezheti a századforduló gazdasági átrétegződésének farkastörvényeit hiszen az úri osztály eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elfoszló nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása akárcsak a Móricznál, Csathónál is gyakran a regények alaphelyzete, sötét kontúrja. A kereteket azonban a szerelmi bonyodalmak fodulatai töltik meg, s karakteres, markánsan jellemzett alakok: kedves, bohókás, naiv vagy éppenhogy akaratos, céltudatos leányok; csélcsap, léha vagy ellenkezőleg: korrekt, tisztességes, feddhetetlen fiatalurak, és a zsánerfigurák: zsörtölődő, kuporgató vagy éppen nagyvonalúan tékozló, vendégszerető, de csaknem mindig csőd felé haladó földbirtokosok, savanyú vénkisasszonyok a régi úri Magyarország megannyi jellegzetes kövülete.

Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi; Földiekkel játszó égi tünemény; Most kél a nap
(SZK 1984)

Csathó Kálmán nevét leginkább a Te csak pipálj, Ladányi című kisregénye s az ebből készült színműve tette ismertté. Nem véletlenül: a gazdag és nagyvonalú magyar vidéki birtokos, Ladányi történetében, vagyonának váratlan szertefoszlásában Csathó a századforduló Magyarországának egyik fenyegető, akut gondját, az úri osztály elszegényedését örökíti meg és tragédiáját oldja fel óvatos, finom mozdulatokkal, szellemes, kedves idillben. Nemcsak Móriczot, a maga módján Csathót is foglalkoztatta a társadalmi átrétegződés, a birtokosság eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elolvadó nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása: regényeinek sokszor ez az alaphelyzete. A sötét kontúrokat azonban nála szerelmi bonyodalmak fordulatai töltik meg, aminthogy a Most kél a nap is az osztálykülönbségeken átívelő nagy szerelem regénye a társadalmilag alacsony besorolású, bár nagyon gazdag örmény trafikos leánya és az előkelő főispán fia között.
Csathó legszebb regénye, a Földiekkel játszó égi tünemény más téma, más kor: Csokonai-életregény. Romantikus feldúsítás nélkül, természetes életközeliséggel beszéli el a költő szerelmét és válását Lillával, Lillától: küszködését, hogy megéljen egyedül költészete után, lapot alapítson, s általában: terjessze, népszerűsítse a magyar kultúrát, gazdagítsa a nyelvet, s pártolókat találjon a magyar művelődés ügyének. A Csokonai-regény Csathó egyik legjobb műve: ballaszt nélkül érvényesülnek benne írói erényei: a kedélyes, könnyed elbeszélés, hangulatos, gördülékeny írásmód, a karakteres jellemfestés. Minden alakja él, színes: mellékalakjai zsánerfigurák, főhősei kissé komikus és szánni-szeretni való jellemek.

2 db könyv: 1500 Ft
Személyes átvétel
(Tekintse meg a többi hirdetésemet is!)