Bosznia és Hercegovina okkupációja 1878-ban (Bencze László)

Bencze László: Bosznia és Hercegovina okkupációja 1878-ban

Szerkesztő: Tárnok Irén

Akadémiai Kiadó, 1987
243 oldal
Fűzött kemény papírkötés
Fekete-fehér fotókkal
ISBN: 963-05-4216-1

Fülszöveg

A szerző széles körű kutatómunkára támaszkodva mutatja be az Osztrák-Magyar Monarchia fél évszázados történelmének egyik kiemelkedően fontos eseményét, Bosznia és Hercegovina katonai okkupációját. Elemzi az oszmán birodalomhoz tartozó tartományok megszerzésére irányuló külpolitikai törekvéseket, a Monarchia és Oroszország közötti balkáni érdekellentétek alakulását, s egy oroszellenes osztrák-magyar-angol külpolitikai és katonai együttműködés lehetőségeit és buktatóit.
Bemutatja a tartományoknak a támadók számára kedvezőtlen katonai-földrajzi viszonyait, valamint a területen élő, szociális és vallási ellentétekkel megosztott, s kialakult nemzeti tudattal még nem rendelkező lakosságot, amelynek elsősorban a mohamedán része vállalta az'idegen hódítók elleni fegyveres harcot.
Részletesen ismerteti a többszöri mozgósítás után 270 000 főre felduzzasztott, osztrák-magyar-csehromán-horvát-lengyel-szlovák legénységből álló hadsereg háromhónapos hadjáratát, s a harci cselekményekkel párhuzamosan végrehajtott pacifikációt, azaz a lakosság elleni fizikai erőszakot, a tömeges lefegyverzést, a házkutatásokat, á lakosság szervezett kifosztását, a büntető expediciókat és a különítményes terrort.
A szerző végső következtetése, hogy ez a hadjárat nemcsak elodázta a délszláv népek egységes nemzeti államának megteremtését, hanem tovább mérgezte a történelmi fejlődés során egymásra utalt szomszéd népek közötti viszonyt is. Ennek következményeképp a Balkán egyre élesebb, és végül az első világháborúba torkolló imperialista érdekellentétek szinterévé vált.

Tartalom

Bevezetés 7
Az Osztrák-Magyar Monarchia Balkán-politikája Bosznia és Hercegovina okkupációja előtt 11
Ellentétes irányzatok a balkáni politikában az 1870-es évek közepéig 13
A nagyhatalmi érdekellentétek kiéleződése a keleti válság időszakában 24
Anglia és a Monarchia oroszellenes háborújának terve és a terv feladadása 40
Bosznia és Hercegovina katonai földrajza 53
Felszín 53
Vízrajz 58
Éghajlat 59
Utak 60
Növényzet, mezőgazdaság 62
Települések 63
Bosznia és Hercegovina lakossága. A szarajevói felkelés. A szerb, a montenegrói és a török vezetés felkeléssel kapcsolatos magatartása 65
A hadműveletek sikerének feltételei 76
A szemben álló fegyveres erők jellemző vonásai 79
A szarajevói ideiglenes kormány erői 79
Az osztrák-magyar erők jellemző vonásai 83
Az osztrák-magyar csapatok hadműveletei Boszniában Szarajevó bevételéig 88
A főoszlop hadműveleti Szarajevó elfoglalásáig 90
A VII. hadosztály előnyomulása Travnikig 113
A XX. hadosztály veresége és visszavonulása 127
A XVIII. hadosztály működése Hercegovinában 140
Az általános helyzet Szarajevó elfoglalása után 153
A felkelés leverése Kelet-Boszniában 164
A szarajevói út birtoklásáért folytatott harcok 164
A 4. hadtest működése a Poszavinában szeptember 16-ig 173
A felkelés leverése a Poszavinában és a Spreca völgyében 179
Kelet-Bosznia okkupációjának befejező szakasza 184
Nyugat-Bosznia és Hercegovina okkupációja 191
Az ellenállás megtörése az Una és a Verbasz közötti területen 191
Hercegovina okkupációjának befejezése 208
Az okkupáció befejező szakasza az Una és a száraz határ között 213
Összefoglaló 222
Mellékletek 228
A II. hadsereg alárendeltségébe tartozó alakulatok 228
A II. hadsereg alárendeltségébe tartozó ezredek és vadászzászlóaljak a hadkiegészítő állomás szerint 229
A II. hadsereg 2. vonalbeli részlegei 230
Személynévmutató 231
Földrajzi mutató 235
Képek és térképek jegyzéke 424