Big Brother & The Holding Company feat. Janis Joplin CD

Big Brother & The Holding Company feat. Janis Joplin CD

Tekintsd meg további termékeimet is!

Meglehetősen ritka darab!

Big Brother & the Holding Company az amerikai rockzenekar Big Brother and the Holding Company debütáló stúdióalbuma, amelyben Janis Joplin volt az énekesnő. Az albumot 1966 decemberében, három nap alatt rögzítették a Mainstream Records számára, és 1967. augusztus 23-án jelent meg, nem sokkal azután, hogy a zenekar nagy sikert aratott a Monterey Pop Fesztiválon.

Később a Columbia Records átvette a zenekar szerződését, és újra kiadta az albumot, két bónuszszámot hozzáadva, valamint Janis Joplin nevét is feltüntették a borítón. Az album több dala kislemezként is megjelent, ezek közül a legsikeresebb a Down on Me volt, különösen annak 1968-as újrakiadásakor.

A zenekar Bob Shad helyi kiadójához, a Mainstream Records-hoz szerződött, miután Chicago városában rekedtek egy koncertszervező pénz nélkül maradt, mivel az események nem vonzották a várt közönséget. Az első felvételekre 1966 szeptemberében Chicagóban került sor, de ezek nem bizonyultak megfelelőnek, így a zenekar visszatért San Franciscóba.

A számokat Blindman és All Is Loneliness később Los Angelesben vették fel, és ezeket a Mainstream 1966 októberében kislemezként kiadta azonban a lemez nem kelt el jól. Miután a zenekar december elején egy happening-en játszott a Stanford Egyetemen, ismét Los Angelesbe utaztak, ahol 1966. december 12. és 14. között tíz számot rögzítettek Bob Shad producer irányításával.

A zenekar nem volt elégedett az album hangzásával a gitárok túl tiszta hangzásúak lettek, és hiányzott az a nyers, torzított acid-rock hangzás, amit élőben használtak, valamint az improvizatív jammelés, ami a Haight-Ashbury színtér védjegye volt. Sam Andrew később így fogalmazott:
Akkoriban elég csalódottak voltunk, hogy nem tudtuk megértetni a hangmérnökkel, mit akarunk. Ő félt attól, hogy a mutató a pirosba megy mi viszont pont ott akartuk látni azt a mutatót, végig.

Olyan dalok, mint a All Is Loneliness és a Light Is Faster Than Sound, amelyek az albumon három percnél rövidebbek voltak, élő koncerteken gyakran 10 percnél is hosszabbá nyúltak. Ennek ellenére a zenekar elégedett volt Janis Joplin dupla énekfelvételeivel (double tracking).