Bános Tibor: Újabb regény a pesti színházakról - Újra kezdődik a játék

Átvétel személyesen Budapesten az I. kerületi Mészáros utca 58/A-nál hétköznap 8:00-16:30 között, pénteken 8:00-14:00 között. Ezen kívül az időponton kívül Pesterzsébeten a Vízisport utcában.
Kérésre tudom házhoz vagy automatába is küldeni Foxpost-al előreutalás után, de ebben az esetben a feladás díja a vevőt terheli.

Cím: Újabb regény a pesti színházakról - Újra kezdődik a játék 1945-1949
Szerző: Bános Tibor
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve: 1983
Állapot: kiváló
Súly: 684 g

1945 tavaszán újjászületett romjaiból a főváros sok színháza. Néhány héttel később, az inflációval való ütközet azonban újból a megsemmisülés veszélyét idézte fel. A régi, jól ismert színészgárda sorai megbomlottak. Néhányan, akik a bukott fasiszta rendszer politikai színpadán túlságosan jól szerepeltek, végleg eltűntek a történelem süllyesztőjében. Mások saját múltjukkal, a velük szemben megnyilvánuló bizalmatlansággal küzdöttek. Eközben a látóhatáron már feltűntek a fiatal nemzedék képviselői is, akik szemben álltak, sőt szembeszálltak mindazzal, ami előttük és nélkülük történt a színpadon, a színházakban.
Ez az izgalmas háttere Bános Tibor új színházregényének, amelyben a felszabadulást követő öt esztendő krónikáját írja meg. Az Újabb regény a pesti színházakról olvasói a levéltárakból felkutatott hivatalos iratok, a fontosabb szereplők magánlevelezései és más dokumentumok segítségével olyan kérdésekre kaphatnak választ, amelyek sokáig érinthetetlenek voltak. Így többek között arra, hogy mi történt Bajor Gizivel a felszabadulás utáni Nemzeti Színházban, miért kellett Uray Tivadarnak színészi teljesítőképessége teljében nyugalomba vonulnia. Mezey Mária milyen körülmények között került a Vígszínház színpadáról egy belvárosi lokál pódiumára? Vajon mi késztette Várkonyi Zoltánt arra, hogy megtagadja magánszínház-igazgatói múltját? Ajtay Andor miért nem lett egy középfokú szeminárium hallgatója 1951-ben?

Bános Tibor 1951-ben született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturgiát hallgatott, majd 1957 óta hírlapíróként dolgozik. Előbb a Hétfői Hírek, 1965-től pedig a Magyarország című hetilap kulturális rovatvezetője. Színházi kritikái, cikkei és sorozatai negyedszázada jelennek meg. Legfontosabb kutatási területe a magyar színháztörténet. E tárgykörben több kötete és néhány televíziós sorozata ismert.