Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák Pais István

Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák
Pais István

Az ókori görögöktől és rómaiaktól varázslatos szellemi örökség maradt ránk. Pais István filozófiatörténész újra napvilágot látó könyve az Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák ebbe a csodálatos kincsesházba kalauzolja el az Olvasót. Benne olyan jeles személyiségek filozófusok, művészek, tudósok, államférfiak, királyok és hetérák vonulnak fel, akiket a régi hellének szophosznak, vagyis bölcsnek neveztek. Rendkívül gazdag és lebilincselően színes, egyetlen más magyar nyelvű munkában hozzá nem férhető anyagából megtudhatjuk, hogy ezek a bölcsek ragyogó szellemek és az esetek többségében követésre méltó jellemek voltak. Lapjait forgatva megdöbbenten tapasztaljuk, hogy az antik szophoszok munkássága átfogta az emberi élet teljességét, és olyan elmélyült-árnyalt ismeretekhez vezetett, amelyeket lényegi szempontból mindmáig képtelenek vagyunk túlhaladni. Midőn e bölcseknek az emberi természettel, a társadalommal, az erkölccsel, a neveléssel, a szokásokkal, a szerelemmel, a vallással, a művészetekkel és a megismeréssel kapcsolatos nézeteit olvassuk, úgy érezzük, hogy nem a régmúlt, hanem a jelen gondolkodói szólnak hozzánk, és nem az antik idők embereiről, hanem rólunk beszélnek.
Pais István aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanít, s aki korábban az Ember és vallás-t, továbbá A görög filozófiá-t publikálta komoly szakmai hozzáértéssel válogatta és állította össze a kötet anyagát. A hasonló gyűjteményektől eltérően a szövegeket nem a szerzők időbeli egymásutánisága szerint, hanem tartalmi szempontok alapján csoportosította. Ilyképpen a történetiség látszatát keltő struktúra helyére könnyen áttekinthető, logikus szerkezetet állított. A könyve végére beiktatott és a megszokottaknál jóval részletesebb tájékoztató jegyzetekkel pedig nem csupán újabb ismereteket közöl a szereplő személyektől, bölcseleti iskolákról, fontos fogalmakról, hanem a lényeges történetiséget is megragadhatóvá teszi.
A gyűjtemény anyagát Pais István más eszközökkel is törekedett megkomponálni, élvezetes olvasmánnyá alakítani. Váltogatja pl. a verses és a prózai, a hosszabb és a rövidebb, a nagyon színes és a kevésbé színes, a többet és a kevesebbet mondó szövegrészleteket. Szerkesztői munkásságát külön dicséri, hogy az ugyanazon dologgal kapcsolatos nézeteket amelyek gyakran eltérők vagy ellentétesek ütközteti egymással. Ezáltal, valamint sok lenyűgözően érdekes-tanulságos történettel, anekdotával, aiszóposzi mesével aztán nem csak sajátos lüktetést, ragyogást, elevenséget ad az egész műnek, hanem tudományos tárgyilagosságra, árnyalt véleményalkotásra is késztet. Ilyen irányú igyekezetével függ össze az, hogy a könyvbe jó és rossz, szép és csúnya dolgokat egyaránt felvett. S miközben ezeket az ellentétes jelenségeket elénk tárja, nem kívánja a maga véleményét az Olvasóra erőltetni, hanem az utóbbit szellemi partnernek tekinti és együttgondolkodásra készteti.
A Pais István által összeállított Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák c. kötet színvonalasan és sokrétűen szórakoztat. Egyúttal rengeteg ismeretet nyújt összes olvasójának; nem csak az egyszerű érdeklődőnek, hanem a szakembernek a filozófusnak, az etikusnak, a valláskutatónak, az esztétának, a művésznek és a szociológusnak is. A pedagógusok pedig kiválóan hasznosíthajták a benne szereplő gazdag anyagot a középiskolai és a felsőfokú oktatásban.