A római iskola (P. Szücs Julianna)

P. Szücs Julianna: A római iskola

Corvina Könyvkiadó, 1987
143 oldal
Fűzve, egészvászon-kötésben, illusztrált borítóban
Fekete-fehér és színes fotókkal, reprodukciókkal
ISBN: 963-13-2582-2
Megkímélt, szép állapotú. A borítón a könyv sarkainál kisebb kopás.

Fülszöveg

A szerző írja könyve bevezető fejezetében: "Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk." Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek - röviden a "rómaiak" - már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. Európa sebesülten vonaglott, a klasszikumtól megihletett művészet éppolyan anakronizmusnak hatott, mint két évtizeddel korábban a hagyományokat következetesen elvető avantgarde. Napjainkig nemhogy az "iskola", de a "szekta" híre is alig jutott el. A főszereplők, a "caposcuolák" meghaltak vagy stílust váltottak, a kismesterek eltűntek vagy megtagadták a múltjukat. A források régi folyóiratokban sárgulnak vagy megsemmisültek, a művek elkallódtak vagy raktárakban porosodnak. Legújabb kori régésznek - és nem csak művészettörténésznek - kell lenni ahhoz, hogy rekonstruáljuk azt a jelenségcsoportot, amely a harmincas évek Magyarországán az érdeménél nagyobb hivatalos támogatást kapott, és amelyet az utókor a jelentőségénél kevésbé méltányolt. A "római iskoláról" van szó. A könyvet 24 oldalnyi színes és 206 fekete-fehér kép illusztrálja.

Tartalom

Jelenségmagyarázat 7
Alapok, előzmények 21
A római iskola politikai-ideológiai háttere 23
A gerevichi koncepció kialakulása 27
Pályaindulások és korai válságok 34
A konzervatív modell: Erdey Dezső 34
A posztavantgarde modell: Patkó Károly 36
Az art déco modell: Sztehló Lili 38
A római iskola Novecento-élménye 41
A stílus kérdése 42
Az érzelem rehabilitációja 44
Az irónia reneszánsza 45
A római iskola első periódusa, 1928-1936 57
A római iskola a kiállítási élet szerkezetében 59
1930. Velencei Biennále 59
1931. Budapest, Nemzeti Szalon 60
1931. Padova, Szent Antal-emlékkiállítás 63
1933. Budapest, Klebelsberg-emlékkiállítás 63
1934. Róma, II. Arte Sacra 64
A római iskola első periódusa és az állandó nyilvánosság 67
A városmajori templom: a katolikus középosztály modernségillúziója 67
Jászszentandrás: a "római" művész modernségillúziója 70
Buda felszabadítása: az állami reprezentáció modernségillúziója 73
A "rómaiak" szerepe a művészet intim szférájában és a műkereskedelemben 76
A "rómaiatlan" modell: Istókovits Kálmán 76
A stílusvesztő modell: Kontuly Béla 79
A stílustiszta modell: Molnár C. Pál 81
A római iskola második periódusa, 1936-1938 93
A "rómaiak" második vonulata. A váltás 95
A "rómaiak" integrálódása a hivatalos művészet különféle szféráiban 101
A Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja. Az igények eklektikája 101
Az Eucharisztikus Kongresszus. Az eklektika igénye 106
A Szent István-év. A római iskola komplex fogalmának megszűnése 110
Függelék 121
A római ösztöndíjasok 123
Színes képek jegyzéke 125
Fekete-fehér képek jegyzéke 126
Sommario 131
Névmutató 139