A német lovagrend alkonya Font Márta [Grünwaldi csata lengyel litván]

Font Márta: A német lovagrend alkonya

Lektor: Katus László

JPTE TK Kiadói Irodája, 1997
149 oldal
Ragasztott papírkötés
Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal, kihajtható mellékletekkel
ISBN: 963-641-455-6
Megkímélt példány

A 14. és a 15. század fordulójára esett az a társadalomformáló politikai csatározás, amely a pápai Róma, valamint a római egyházszervezethez tartozó, de a kereszteshadjáratokból kimaradó peremvidék (Lengyelország, Magyarország és az északi államok) között zajlott, s amelynek nyomán Európa kitágult: a térség már nem csak az ún. nyugati keresztény világot jelentette. Európa a középkor folyamán elsősorban azt a területet foglalta magába, ahol a 11. század végén meghirdetett keresztesháborúk visszhangra találtak. A keresztesháborúk tehát egy politikailag szétszabdalt, de egyházszervezetében közös világnak a nagyszabású politikai eszközei voltak; ezek a háborúk teremtették meg egy tágabb Európa horizontját, keretükben és hatásukra szerveződött meg a német lovagrend önálló állama is. Az évszázados küldetéses harcoknak az utolsó keresztes erőd, Akkon eleste (1291.) vetett véget, ám a Szentföld továbbra is felhasználta a szent háborúk kínálta fegyvert: a pogányok megtérítése, az eretnekek visszahódítása lett az új cél vagyis a szakadár bizánci és keleti szláv keresztények, a balkáni bogumil eretnekek és a Baltikum pogány népei. Az új célnak megfelelően a német lovagrend a porosz pogányság megtérítésére és a szomszédos keresztény lengyelek védelmében érkezett a Baltikumba. Szándékukat egyaránt a keresztény hit védelme és terjesztése, önálló államiságuk megtartása-kiterjesztése jellemezte. Éppen terjeszkedő politikájuk következtében kerültek konfliktusba a környező lengyel fejedelemségekkel, később pedig az egyre erősödő lengyel állammal. Ezek az összeütközések vezettek el az utolsó összecsapáshoz, a nevezetes grünwaldi csatához, amely 1410 júliusában a lovagrend vereségével zárult. Ezzel a csatavesztéssel indult el az a folyamat, amely végképp megtörte a lovagrendi állam dinamikus fejlődését a lengyelek fokozatos térnyerése mellett, és a rendi állam megszűnéséhez vezetett. A tanulmány bemutatja a középkor Európájának politikai erővonalait és érdekszövetségeit; ilyen háttérrel ismerteti a lengyel állam kialakulásának történeti folyamatát, viszonyát Litvániához, valamint a német lovagrend eszmeiségének fejlődését a küldetéstől az önálló lovagállam megalakításáig. A munka legrészletesebb fejezete magát a Grünwald melletti nagy háborút elemzi: bemutatja a résztvevők indítékait és vallási köntösbe burkolt egyértelmű politikai céljait; forrásokra támaszkodva elemzi a nagy összecsapást megelőző diplomáciai lépéseket; külön fejezetben írja le magát az ütközetet; és végül összegzi a csata folyamányaként kialakult további, kisebb háborúkat. A zárófejezet a csata következményeit értékeli, amelyben első helyen a német lovagrend sikersorozatának lezárulását és a vereségre következő hatalmi és gazdasági krízis kezdetét említi. A nagy háború nem csupán Lengyelország történelméhez kapcsolódik: sorsdöntő volt a német lovagrend és Európa történelmében is; olyan változások elindítója lett, amely Közép- és Kelet-Európa sorsát alapvetően határozta meg a későbbiekben. A tájékoztató-kitekintő ajánlójegyzékkel kiegészített, illusztrált kötetet minden, a középkori történelem iránt érdeklődő olvasó haszonnal forgathatja.