A Mitrohin-archívum (A KGB otthon és külföldön) Mitrohin Vaszilij Chr

A Mitrohin-archívum (A KGB otthon és külföldön)
Mitrohin Vaszilij Christopher Andrew
Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgozott a KGB Főigazgatóságának (Khef) levéltárában, és 1972-ben ő felelt azért, hogy az azt átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés főnöke, Vlagyimir Krjucskov (az 1991-es moszkvai puccs vezetője) gratulált neki, amiért odaadóan "szolgálta az állambiztonsági szerveket".Mitrohin titokban távozásra készült, és több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy szigorúan titkos aktákat jegyzeteljen ki és másoljon le és naponta kicsempészte a levéltárból, és nyaralójának padlója alatt rejtette el.Az Khef-levéltár aktáival Mitrohin mellett csupán a rangidős hivatalnokok rendelkezhettek,de egyiküknek sem volt ideje arra, hogy a kijelölt részeken kívül beleolvassanak az aktákba". Mitrohin iratanyaga, a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig,az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentum, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek". Christopher Andrew-nak, a modern hírszerzéssel foglalkozótörténésznek ez a talált kincs ,egyéb forrásokkal kiegészített kutatómunkája tette lehetővé, hogy új megvilágításba helyezze mind a Szovjetunió történetét, mind pedig a kelet-nyugat közt feszülő konfliktust. A Mitrohin-archívumnak ez az első kötete egyedülálló képet ad arról, hogyan szivárgott be a KGB nyugatra, milyen titkos kapcsolatai voltak a nyugati kommunista pártokkal, milyen szerepet játszott, hogy Kelet-Európában fennmaradjon a szovjet birodalom, miféle brutális háborút folytatott a Szovjetunión belül és kívül a másként gondolkodók ellen - s tette mindezt olyan mértékben és oly változatosan, hogy még csak elgondolni sem tudtuk volna. A leleplezett brit ügynökök közt van egy rendőrnyomozó, aki négy kontinensen lett a KGB "Rómeó-kémje", s egy asszony, aki a KGB leghosszabban szolgáló és legfontosabb női kémje volt. Még mindketten élnek.Andrew viszont kimutatja, hogy a KGB sohasem volt képes olyan sikeresen értelmezni a hírszerzési anyagot, mint amilyen látványosan megszerezte azt. A legrosszabb, hogy a paranoiával párosult ideológia elképesztően torz képet alakított ki a külvilágról. Jelcin elnöksége alatt az SZVR, a külföldi hírszerző szolgálat vezetősége úgy próbálja új életre kelteni szellemiségét, hogy "kitisztogatja" az orosz hírszerző szolgálat történetét. Biztosan megjósolható, hogy az SZVR vezetői nem fogják szeretni ezt a könyvet, ám sok tisztjük mohón elolvassa majd - s fel fogják fedezni, hogy a szervezet történetét még mindig eltitkolják előttük. Sejteni sok mindent lehetett, tudni annál kevesebbet: a KGB tevékenysége "túl sokáig túl titkos" volt. Vaszilij Mitrohin a KGB Első Főigazgatóságának, a Khef-nek a levéltárában dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Azt megelőzően viszont tizenkét évet töltött azzal, hogy 1918-ig visszamenően a Főigazgatóság iratai közül számtalant lemásoljon. 1992-ben a SIS segítségével családostul-iratostul Angliába szökött. Jelenleg brit állampolgár. Christopher Andrew angol történésszel arra vállalkoztak, hogy érthető képet adjanak a KGB felépítéséről és tevékenységi területeiről, valamint módszereiről. A volt Szovjetunió esetében persze az ideológiai alap volt a legfontosabb: ezt már nehezebb, szinte lehetetlen pontosan és tárgyilagosan érzékeltetni. Pedig ez szülte a KGB legnagyobb sikereit az 1920-30-as években, és ez okozta azokat a szarvashibákat, amelyeket az irracionálissá növelt ideológiai gyanakvás miatt követett el. Szokatlan egy dokumentumgyűjteményről azt állítani, hogy olvasmányos, ebben az esetben mégis így van, hiszen részben a saját, 1990 előtti életünk eddig "tiltott zónáit" járhatjuk be a segítségével. A KGB sok hősét szokatlan megvilágításban láttatja Kim Philby szovjet "mesterkém"-ként befutott pályafutásának farce-ba illő bukás lett a vége,vagy irreális terveiket, hogy például Harold Wilsont, Willy Brandtot, Oscar Lafontaine-t, Cyrus Vance-et és Zbigniew Brzezinskit szervezzék be ügynöknek.